Verseny neve : Szentendre
Táv : 4 vagy 11 km (300 szint)
Rendező(k) : Futapest futóklub
Nevezési díj : minimális 1200 ft előnevezéssel ( spuri kártyával csak 1000 ft)
Megvan az első 2014-es verseny is. Tavaly is részt vettem a Futapest rendezésében ezen a versenyen, igaz akkor -10C fok volt. A mai versenyen meg +5C fok volt. A nevezés Szentendre, Kálvária út 18., Barcsay Jenő Általános Iskolánál lehet majd egy kicsivel feljebb volt a rajt. A táv 11 km +300 méteres szint emelkedéssel, ami nem túl sok de a terepviszonyok kicsit megnehezítették a dolgot. Néhol a pályán olyan nagy sár volt, hogy alig lehetett közlekedni, nemhogy futni. Ha futott az ember akkor csúszkált össze-vissza, ha meg lassan próbált menni akkor meg rendesen belecuppant a sárba a lába, és félő volt hogy onnan csak mezítláb megy tovább.
Nevezés és helyszín
10.45
Megérkeztem az iskolához, szerencsére előnevezésem volt így nem kell már nevezni. Csak a közelben kellett egy hely az autónak, pont akkor álltak ki egyik helyről az iskola előtt, így tudtam egy gyors beállást csinálni, mert sietnem kellett mert 10:30-ig van nevezés. Szerencsére a szervezők nem zárták le a nevezést, mert amikor odaértem még jelentő sor volt a helyi nevezőknél. Maradt még 10 perc a rajtig – nem sok idő. Átvettem a rajtszámot és siettem a rajt helyszínére. Elég komoly mennyiségű ember gyűlt össze (utólagosan megtudtam 400 fő ) ami az időnek is betudható hiszen nagyon szép napos idő volt. Igaz a szél hidegebbé tette a hőérzetünket. Alapesetben húzok kesztyűt téli versenyeken, de megtanultam már a futás közben viszont bemelegszik annyira a kezünk, hogy utána már csak nyűg.
Nem indult el pontosan 11.00-kor a futam. Mivel éppen hogy odaértem ennek kicsit örültem is. Bemelegítettem lábaimat, testemet majd vártam a rajtot. Mikor már 10 percet vártunk eléggé hideg kezdett lenni, főleg az egy helyben való várakozás miatt. Folyamatosan bemelegítve kellett volna maradni a verseny elindulásáig, de mivel futottam a helyszínre 95 volt még mindig a pulzusom.
11.15 – Rajt
Megérkeztek a szervezők, majd egy mikrofonpróba után – ami hangos ováció fogadott – elindították a mezőnyt. Nem voltunk kevesen, de tolakodás sem volt. A talaj nem volt sem túl fagyos mint tavaly sem túl latyakos, bár a sár már látszódott az első kilométereken is. Terepcipő ilyen versenyen elengedhetetlen kelléke a lábnak. Láttam viszont olyan futókat akik susogós melegítőben és tornacipőben jöttek el a versenyre. Gondoltam ez érdekes lesz ebben teljesíteni (mint később kiderült igazam lett)
Első pár kilométeren próbáltam a pulzusomat alacsonyan tartani, mert emlékeztem erre a versenyre tavalyról, hogy lesznek olyan emelkedők ahol kénytelen leszek gyalogolni ha nem akarom, hogy idő előtt besavasodjon a vérem – azaz izomgörccsel válaszoljon a szervezetem a megterhelésre.
Nagyon pontosan és jól láthatóan voltak jelölve a kilométereket jelző táblák, telefonom is pont akkor jelezte az adott kilométer ( köszönet a szervezőknek) Az első 5-6 kili jól ment minden erőlködés nélkül küzdöttem fel magamat a erdészházhoz. Elvileg itt lett volna a frissítő pont, gyakorlatilag 2 kancsó teát csináltak ami pont előttem fogyott el ! Nem baj gondoltam azért annyira nem fogok kiszáradni 11 kili alatt. Csak ha ezt tudom hozok magammal frissítőt az övemben. Csináltam egy-két képet és futottam tovább. Nem szabad ilyenkor megállni sokáig mert a megfázáshoz azért elég hideg volt, függetlenül attól hogy a nap hét ágra sütött és a levegő tiszta volt. Ha egy nappal később lett volna a verseny akkor már komoly hidegben futunk,hétfő reggelre nagyon lehűlt a levegő.
Elérkeztünk egy emelkedőhöz amit vastag sár borított a keréknyomban pedig víz és sár keveréke bokáig. Próbáltunk futni de kicsit csoszogósra sikeredett – mint a kórház folyósólyán az öregek, ezen és egymáson jókat nevettünk, hogy ki hogyan küzd az elemekkel. Nekem két számmal nagyobb lett a cipőm és be is ázott aminek annyira nem örültem. Csak egy dolog jutott az eszembe amikor megláttam a cipőmet és a rárakódott sármennyiséget, hogy szerencsére nem vagyok már gyerek és otthon nem kell magyarázkodnom miért vagyok ennyire sáros 😉
Természetesen ahova felfutunk onnan le is kell jönni, nem volt ez másképpen itt sem. Ekkor jött az igazi verseny, de nem egymással hanem az elemekkel. Ha a bokorban futottunk akkor a tüskék marasztaltak egy kicsit hosszabb ideig, ha belementünk a sárba akkor meg lefelé csúsztunk megállíthatatlanul. Itt sikerült 5 perc alatti kilométert elérnem, de csúszva !
Ezután a szakasz után már csak szinte egyenes talajon kellett futni 2-3 kilit. Messziről lehet látni a célt. Befutónál célfotót is készítettek – erre össze kell szednie magát az embernek.
A terepviszonyok és nehézségek ellenére nagyon jól éreztem magam, jó idő volt, friss levegő a táj meg gyönyörű, vétek lett volna ilyenkor otthon maradni. Köszönet a szervezőknek. Jövőre is eljövök erre a versenyre.
Időeredményem nem túl fényes de a tavalyi időmhöz képest javítottam 12 percet.
2013 – 1:25:50 120 indulóból 99.hely
2014 – 1:13:36 234 indulóból 145.hely (korosztályos helyezésem : 42)
János (Fut-úszik-teker) 