- Szervezők : Futapest
- Időjárás : -4 C fok (kellemetlen hideg)
- Táv : 14 km (4 km)
- Szintemelkedés : 450m D+
- Nevezési összeg : 2000 (1600 Ft)
Nehezen indult az idei verseny szezonom az iskolai (Personal Trainer) képzés miatt. Minden hétvégém le volt foglalva és a tanulással kellett foglalkoznom (még most is). 2008-óta járok futóversenyekre. Ez volt a 122. versenyem lassan le kellene állnom……….
Viszont csak megszületett a 2019-es év első versenye, ráadásul egy kemény terepfutó versennyel nyitottam meg a szezont. 14 km terepen “nem nagy dolog, mondhatja más tudom jól, de mit tegyek” (Szécsi Pál slágeréből egy szösszenet) viszont mindig ezeken a versenyeken jövök rá, hogy az edzettség és a sportforma csak egy állapot és reverzibilis azaz visszafordítható és a szervezet nincs mindig csúcsformában. Ez most én is éreztem. Év közben érem el én is a csúcsformámat és a versenysúlyomat (80-82kg) addigra optimalizálom. Most nem a megfelelő testsúlytömeggel indultam neki a távnak (87kg) és tudtam terepen minden plusz kiló sokat számít a VO2 max-hoz is és a felfelé menetben is.
Időben érkeztem a helyszínre 9:00-kor. Sokan jöttek el erre a versenyre még úgy láttam és a beszédekből halottam, hogy sokan egész csapatokkal Szlovákiából is. Rajtszám átvétel, mellékhelyiség, hidratálás, zabszelet. Majd elmentem pihenni a kocsiba míg nem kezdődik a verseny.
Kimentünk a rajthoz és egy kis preventív átmozgató bemelegítés produkáltam.
11:03 RAJT
Elindult a mezőny, felfelé, nem komoly meredekséggel, de olyannal amire nem nagyon lehet felkészülni. Vagyis lehet rá edzeni, de ez versenyen belül csak itt van. Talán ha a Fenyőgyöngyénél kezdünk el futni a HHH-ra felvezető úton akkor hasonló hirtelen meredekséggel találkozhatunk. Majd az erdőbe vezetett utunk.
Előzetesen megnéztem, hogy futottam-e már ezen a versenyen. 2014-ben ugyanitt, kíváncsi voltam tudok-e javítani az itt elért időmön ?! Igaz a pálya lehet eltér 2014 nyomvonaltól ?
Másik és legfontosabb dolog számomra a testemet ért hatás érdekelt (igaz ez szakmailag is érint). Pulzusunk az egyetlen objektív visszajelzés amiből következtethetünk milyen terhelést kaptunk a verseny alatt.
2014 – avg HR : 177 bpm max HR : 191 bpm
2019 – avg HR : 162 bpm max HR : 174 bpm
Ezek az adatok alapján kijelenthetem, hogy edzettebb vagyok, igaz a két táv nem egyezik meg az Endomondo alapján, de az időeredmény most másodlagos.
Terepfutásnál és ennél a versenynél nekem fontos, hogy megéljem a pillanatot és ebből egy kicsit haza is hozzak a blog olvasóimnak. Egy-két kép nem adja vissza 100%-osan az élményt ami elénk tárul,de talán kedvcsinálónak mindenképpen elegendő. Ezért a képekért az időmmel “fizettem” és jelentős lemaradásom volt a többiekkel szemben akik megelőztek, de megérte. Fantasztikus képeket “lőttem”.
Sokszor hangsúlyozom, hogy mozogjunk a természetben és fussunk terepen hiszen az élményt ad. Nem utolsó sorban szakmailag, edzőként azt mondom, hogy a minket ért hatások sokkal intenzívebbek és szerteágazóbban mint a síkon futás. Sokkal több izom és ízület stabilizáló bekapcsolódik a futásnál.
Boka – térd – csípő – felső – gerinc merevítő izomzat és a felső test is folyamatosan dolgozik stabilizál, egyensúlyoz. Futásnak az anatómiai mozgását a legnehezebb leírni talán. Youtube-on találtam egy szemléltető videót a futásról, érdemes megnézni mennyi izom összehangolt munkája kell az elmozduláshoz ami az agyunk által irányított rutin folyamat.
Ez csak egy kis kitérő, hogy megértsük mennyire összetett mozgás a futás és ha ezt még “megfejeljük” terepfutással akkor hat igazán a szervezetünkre és az izomzatunkra igazi erőhatás.
Visszatérve a futóversenyre……
5.kilométerig felfelé mentünk 795 méter magasra. Frissítőponton málna szörp és szőlőcukor és mazsola a CH visszatöltéshez. Majd innen szinte egyenesen vezetett az utunk 7.kilométerig közel azonos szintmagasságban. Ezen a területen érezhetően sokkal hidegebb, biztosan -4 C fok alatt volt és nyomokban jegesedés is megmaradt. Ésszel kellett menni és lábunk elé figyelni nagyon, keresni a füves vagy kitaposott nyomvonalakat.
Majd a fagyos táj után érkezett a boka-térd-csípő “stabilizáló” köves rész. Erdészet emberei gondolom a sár miatt szétszórtak az úton olyan mennyiségű és nagyságú követ, hogy nem nagyon lehetett érdemben futni vagyis csináltuk, de ésszel. Mögöttem haladó hölgy szitkozódásából ítélve nem csak én éreztem a talajon lévő bazi nagy köveket.
Frissítőponton csak mazsolát vettem magamhoz mert Bioetch izo-t vittem magammal a nyomelemek pótlására. Mazsola meg gyors CH feltöltésre kiválóan alkalmas volt.
Trappoltunk lefelé. Minden kilométer egyértelműen és jól ki volt rakva, ez sokat számít egy ilyen terepversenynél. Köszönet a szervezőknek.
Beérkezésnél nem volt csokiszirom, ölelés, hiszen a befutókapu is csak egy vas keret volt. Célba értünk és megkaptuk a sport szeletet és számomra újdonságnak betudható befutó érmet.
Évek óta év elején mindig részt veszek a Futapest szervezésében valamelyik versenyen. Hol Szentendrén vagy Pomázon, de eddig nem kaptunk semmit és mégis szerethetőek voltak ezek a versenyek. Kis költségvetésű, minimalista, de annál keményebb versenyek.
Összegzés
Nem lehet rosszat mondani a versenyről és a szervezésről. Nemzetközi volt ! Nem a színvonal, mert ha a IAAF meglátná sírva menekülne, hanem a résztvevők hiszen a határon túlról is szép számban megjelentek, vidékről is jöttek csapatok. Minden van ami kicsit RETRO hangulatúvá teszi a verseny. Viszont pont ettől szerethető az elvárosiasodott versenyekkel szemben. Nincs tömeg, friss levegőn futunk a természetben. Minimalista ellátás, de a nevezési összeg sincs az egekben.
Szeretem és őszintén ajánlom mindenkinek aki szeret terepen futni.
Eredmények, képek később…….
János (Fut-úszik-teker) 